Tájházak és berendezésük faanyagvédelmének gyakorlata – 2. rész

 

Rovarok:

A farontó rovarok megtermékenyített petéiket a faanyag repedéseibe, régebbi kirepülő nyílásokba rakják. A kikelt álcák (köznéven kukac) gyakran több évig is a fában, annak anyagából élnek, fajukra jellemző járatokat rágva. Kifejlődve bebábozódnak, teljes átalakulással nemzővé (imágó) alakulnak és kirágják magukat a fából, illetve néhány esetben a fában élik le egész életüket.

 

Házicincér (Hylotrupes bajulus):

A sok cincérfaj közül ez a legáltalánosabb, a leggyakrabban előforduló. Ácsszerkezeteink fenyőanyagának általános károsítója. Álcája, nemzője 10-15 mm hosszú. A tápanyagban gazdagabb friss faanyagot, ill. a fa szíjácsát kedveli, nagyon régi fában nem marad meg. A fatest szíjácsrétegét gyakorlatilag teljes egészében képes elpusztítani.

 

Generációs ideje 4-5 év, de rossz körülmények között akár 30 év is lehet. Kirepülési nyílása 3-5 mm-es, mindig ellipszis alakú. Jelenlétére jól hallható rágásából és fűrészporszerű rágcsálékából lehet következtetni.

 

Kopogóbogarak (Anobiidae):

Sokféle fajuk van, kemény- és lágylombos, valamint fenyő faanyagban egyaránt megélnek a különböző fajok. Régi épületek, használati tárgyak olykor évszázados faanyagában is megélnek, néha gombákkal szimbiózisban. Nagyságuk és kirepülési nyílásuk 1-2 mm körüli, mindig kerek, kivétel a csak keményfát szerető nagy kopogóbogár, mely 3-5 mm-es. Legismertebb közülük talán a halálórája (Anobium punctatum), a nagy kopogóbogár (Xestobium rufovillosum), a fésűscsápú kopogóbogár (Ptilinus pectinicornis) és a dacos kopogóbogár (Dendrobium pertinax).

 

 

Fontos tudni, hogy néhány fajuk az igen régi faanyagban is megtalálja életfeltételeit. Lassan, de halálbiztosan pusztítják a faanyagot, rágásuk következtében a faanyag porrá válik. Jelenlétükre ez a kráterszerű furatliszt utal a faanyagon, vagy alatta szétszóródva.

 

Szijácsbogár (Lyctus linearis):

Más néven falisztbogár. Nagysága 1-2 mm, kirepülési nyílása kerek. Fı gazdanövényei a tölgyek, de akácban, kőrisben és szilben is előfordul. Kárképe a kopogóbogarakéhoz hasonlít, de a nedvesebb faanyagot szereti, nedvességi optimuma 11% körül van. A szijácsot „nomen est ómen” porrá rágja. Légszáraz tölgy parketta gyakori károsítója, parkettagyártók réme. A kopogóbogárral együtt igen gyakran támadja meg a használati tárgyakat, mindkettőre jellemző, hogy egyetlen tárggyal is egy egész épületet és annak teljes berendezését meg lehet fertőzni.

 

 

 

Bányafabogár (Rhyncolus culinaris):

Régi épületek nagy nedvességtartalmú faanyagának gyakori károsítója. Lomb- és fenyőanyagot egyaránt károsít. Néhány mm nagyságú, 1-2 mm-es kirepülési nyílása kerek. Teljes életét a fában éli, a faanyagban megtalálható a bogár, a báb, az álca és a pete is. Általában gombásodással együtt fordul elő, régi, nedves épületek padlóját, parkettáját bútorroskadásig rágja, megtámadja bútorok, ajtótokok alsó, nedvesebb részeit is.

Jelenlétekor közvetlenül a faanyag felszíne alatt finom, mm-es rágásvonalak láthatók, gyakran csak a lakkozás marad meg a fából. Fertőzésekor nem csak a rovart kell kiirtani, hanem a nedvesedést is meg kell szüntetni.

 

Devescovi József

A Pannon-Protect Kft. ügyvezetője, okl. faipari mérnök,faanyagvédelmi szakértő

 

Tájházak és berendezésük faanyagvédelmének gyakorlata – 1. rész

 

Tájház felújítás – Referenciák

👉 Tájház felújítás referenciák

👉 Népi Építészeti Program referenciák

👉Legfrissebb referenciáink: Pannon-Protect Kft. – Referenciáink összefoglalása