A farontó rovarok bemutatása
Az alábbiakban bemutatunk néhányat a farontó rovarok közül, melyek az épületek, műemlékek, műtárgyak faanyagának legnagyobb kártevői. A bogarak rágásukkal a faanyagban szilárdságcsökkenést vagy akár morzsolódást okoznak. Sokszor farontó gombák által már megtámadott faanyagba költöznek be, ezáltal még nagyobb pusztítást visznek végbe.
“Csendes pusztítók teszik tönkre az akár évszázados festményeket, fából készült szobrokat és bútorokat. Napról-napra műtárgyak milliói néznek farkasszemet a rájuk leselkedő veszélyekkel. Nézzük meg hát, melyek azok a bogárfajok, amelyek a kedvenc festményünk, szobrunk, esetleg antik bútorunk faanyagával laknak jól. Ezek főként szinantróp, azaz az ember közelében is előforduló fajok. A kiegyenlített hőmérséklet és a mikroklíma, amit magunk és műtárgyaink védelmére alakítottunk ki, számukra is kedvező. Az év legnagyobb részében lárvaként, csendben és észrevétlenül pusztítanak a faanyagon belül. (Idézet Fiam Judit és Németh Tamás (Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjtemény, https://mttmuzeum.blog.hu/2017/09/28/mi_perceg_a_faban)
Közönséges kopogóbogár (Anobium punctatum)
Sötétbarna, 3-4, ritkán 5 mm nagyságú bogár. A nyakpajzsa a tövén elkeskenyedik. Fenyőt és lombos anyagot egyaránt károsít. Generációs idő egy év. A gombásodott faanyagban kifejlődése rövidebb ideig tart. A bogarak rágása jelentős szilárdságcsökkenést okoz. Szárazságtűrése nagy. Jelölése: Ap
Házicincér (Hylotrupes bajulus)
Színe barnás fekete, két fényes dudorral a nyakpajzson. Nagyság 7-12 mm között változik. Generációs idő 3-5 év. Az épület faanyagának legnagyobb kártevője. A faanyag felszínét épen hagyja, a teljes szijácsot károsítja. járatai a tavaszi pásztában haladnak bizonyos ideig. Kifejlődési ideje, meneteinek hosszúsága fehérjetartalommal függ össze.
Rajzás: június-július. Jelölése: Hb
Dacos kopogóbogár (Dendrobium pertinax L.)
Fekete, kékesfekete 4-5 mm hosszú, széles nyakpajzsú bogár. Kizárólag átnedvesedő, illetve farontó gombák által bontott faanyagban élő farontó rovar. Elsősorban fedett térben, a beépített fenyőanyagot támadja meg. A faanyag felmorzsolódását okozza. Jelölés: Dp
Változó korongcincér (Phymatodes testaceus)
Ovális, simaszegélyű kirepülési nyílások a kéreg-szijács határon haladó kisebb járatok, amelyek a geszt felé haladva helyenként térszerűen kiszélesednek, ott azután a fafelülettel pár-huzamos horog alakú járattá alakítják ki. A járatok finom furatliszttel tömöttek, laposan kígyózók és éles szegélyűek. Petéit a kéreg mélyedéseibe rakja, bábbölcsőit 2-3 cm mélyen a szíjácsban készíti el, eleinte a kéreg és a szíjács között rág, idővel járatai néha a gesztig hatolnak.
Jelölése: Pt
Fadarazsak (hártyásszárnyúak – Hymenopera rend)
Kifejlődésük 2-4 évig tart, így gyakran a már feldolgozott, beépített faanyagból repülnek elő. Szabályos kör alakú meneteik 2-5 mm átmérőjűek, polifágok. Kérges, kérgezett faanyagot egyaránt megtámadnak. Az erdőben hosszú ideig tárolt rönköket, épületben a rosszabb minőségű, gyengébb, esetleg kezdődően gombabontott faanyagot támadják meg. Nem a fa anyagából, hanem csak a fában élnek. Jelenlétükre a kihulló fűrészporszerű rágcsálék utal.
Bányafabogár (Rhyncolus culinaris)
Az ormányos bogarak közé tartozó 3-5 mm nagyságú, barnás-fekete színű bogár. Kedveli a 27% feletti fanedvességet és a 20-23°C körüli hőmérsékletet.
Károsítása elsősorban erdőn tuskóban, korhadó törzsben, szabadba épített oszlopokban, a régi házak átnedvesedett fafödéméiben az épületek átnedvesedő, gombásodott faanyagában a földszinti lakások nem megfelelően szigetelt padlóburkolataiban, a falak, küszöbök mentén jelentkezik. Szabálytalanul futó meneteikkel többnyire csak a szijácsrészt rombolják. A fafelület vékony rétege járatoktól mentes, csak a sok, 1-2 mm nagyságú kirepülési nyílás és az ezekből kihulló furatliszt halmocskák jelzik a bogarak jelenlétét. A csaknem érintetlen felület alatt azonban fatest belsejét szitaszerűen szétrágják. Az álcák elsősorban a szijácsban, mégpedig az évgyűrűk korai pásztáiban rágnak. Az évgyűrűk késői pásztái, mint vékony lemezek maradnak meg. Később a gesztet is végig rágják. Kártételét növeli, hogy a kifejlett bogarak akár több hónapon át is a fában maradnak, és rágásukkal hozzájárulnak a fának még gyorsabb roncsolódásához. A megtámadott faanyagot, nem hagyják el addig, amíg megtalálják benne az életlehetőségüket. Fenyőkben és lombos fákban egyaránt megélnek.
Szíjácsbogár vagy falisztbogár (Lyctus linearis)
Sárgásbarna, 3-5 nagyságú farontü rovar. A csápja vastagodó, lábfőízületek száma 5. Az álca sárgásfehér, torlábas, teste a hasa felé görbült. Fő gazdanövénye a tölgyfélék, de akác, kőris, szíl károsítója is lehet. Harmadlagos károsító, csak beépített, légszáraz állapotú faanyagot károsít. Csak a szijácsot károsítja. Tavasszal, nyár elején rajzik, a nemző 1-2 mm átmérőjű kör alakú kirepülő nyílásokon hagyja el a faanyagot. Generációideje 1 év.
Jelölése: Ps
Nagy álszú vagy tarka kopogó (Xestobium rufovillosum)
A legnagyobb, nálunk előforduló kopogóbogár. Könnyen felismerhető az egyéb kopogóbogarakénál nagyobb, de szintén kerek kirepülési lyukakról, a járataiban keményen összepréselt furatliszttel kevert lencse alakú ürülékcsomókról és a lemezszerűen szétrágott fáról.
Jelölése: Xr
Tűzpiros korongcincér (Callidium sangvineum L., Pyrrhidium sangvineum L.)
Kirepülési nyílásai hosszúkásak, majdnem párhuzamosak, álcamenetei is, utóbbiak kanyargósak, furatliszttel tömöttek, a kéreg alatt haladnak. Az álca hossza a 3-6 cm hosszú, sekély, horog alakú bábbölcső elkészítéséhez hatol hosszirányba állított ovális nyílások át a fatestbe. Különösen a vékony szerkezeti elemek, vagy tetőcseréptartó lécek fertőzése esetén okozhat nagy károkat a különben csak a szíjács felületét károsító, de mélybehatoló bábbölcsői által. Ezenkívül gyakorisága és sokszor tömeges elszaporodása által okozhat nagymértékű károkat.
Jelölése: Ps
